Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 78 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-78
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Barabás Blanka

2005. november 23.

Zavaczki Walter József Attila-szobra Székelykeresztúr központjának nyugati részében kap helyet, jelezte Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület elnöke. Miután a József Attila-emlékév tiszteletére az egyesület nem állíthatta fel Székelyudvarhelyen a szobrot, Keresztúr önkormányzata örömmel fogadta a kőszobor felállításának javaslatát. A Kápolnási Közbirtokosság jóvoltából az udvarhelyi szobrászművész, Zavaczki Walter andezitből készíti József Attila szobrát, és úgy véli, december 5-ére befejezi az alkotást. A szobor felállítását december 15-re tervezik. /Barabás Blanka: Keresztúr örül József Attila szobrának. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./

2005. december 5.

December 4-én Székelyudvarhelyen felavatták Baróti Szabó Dávid (1739–1819) jezsuita szerzetes, költő, műfordító szobrát, Székely József udvarhelyi szobrászművész alkotását. Baróti Szabó Dávid 1754-ben a mai Tamási Áron Gimnázium diákja volt, majd tanított is itt, ma pedig alakja bronzba öntve néz az iskola felé, szemközt a késői diáktárs, Tamási Áron szobrával. Ványolós A. István mondja a Költő és szobrász című, a szoborállítás kapcsán – Székely József szobrászról és a Baróti Szabó Dávidról készült füzetecske előszavában, hogy egy népnek akkor van jövője, ha ismeri történelmét, elődeit. A szoboravatásnál beszédet mondott Kovács Sándor katolikus főesperes, majd Ványolós A. István, Verestóy Attila szenátor és Bunta Levente megyei tanácselnök. A szobor avatása még egy ünnepi eseménnyel egészült ki. A Tamási Áron Gimnázium igazgatója, Laczkó György örömét fejezte ki az iránt, hogy a 2004-ben felújított régi kazánházból korszerű előadótermet sikerült kialakítani. /Barabás Blanka: Baróti Szabó Dávid: keresztény erkölcs és költészet. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 5./

2005. december 6.

Ajándékban részesültek az árvízkárosult falvak óvodás és iskolás gyermekei, két magyarországi zenésznek, Budai Ilona Magyar Örökség-díjas népdalénekesnek és Miskolczi Katalin orgonaművésznek köszönhetően. Budai Ilona Miskolczi Katalinnal együtt november folyamán hangversenyeket adott Budapesten azzal a szándékkal, hogy az árvíz sújtotta falvak elesett embereit megsegíthessék. A Budapestről érkezett adomány 540.000 forintos volt. Ennek felét az elmúlt két napban vitték ki a falvakba, egyrészt készpénzt, másrészt meg háztartási gépeket adományoztak olyan helyekre, ahol még most is nehéz helyzetben vannak. /Barabás Blanka: Kérés nélkül is érkeznek még az adományok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 6./

2006. január 5.

Székelyudvarhelyen az óévet a Tomcsa Sándor Színháznak köszönhetően az érdeklődők Hyppolit, a lakáj című, Zágon-Nóti-Eisemann-féle darabbal búcsúztatták. /Barabás Blanka: Értékrendek találkozása. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 5./

2006. február 16.

Többfordulós vetélkedőt tartanak a nándorfehérvári diadal 550. évfordulójának alkalmából. Hargita megyében hetvenöt csapat indult a versenyen, huszonhét településről, egy iskolából több csapat is jelentkezett. /Barabás Blanka: Hetvenöt csapat jelentkezett a vetélkedőre. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 16./

2006. február 24.

Tolsztoj Anna Karenina című regényéből dr. Nagy András készített adaptációt Anna Karenina Pályaudvar címen, melyet továbbgondolva most színpadra állított Szabó K. István rendező a Tomcsa Sándor Színház /Székelyudvarhely/ színművészeivel. A bemutató február 24-én lesz. /Barabás Blanka: A szenvedély természetéről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 24./

2006. április 26.

A székelymuzsnai Viharsarok Egyesület Nemes Anna Borbála vezetésével április 21–22-én anyanyelvi versenyt rendezett udvarhelyszéki vidéki iskolák ötödik-hatodik osztályos tanulói számára. Az első ilyen kezdeményezésű versenyen hat általános iskola diákjai – Székelyderzsből, Kányádból, Bögözből, Fenyédről, Máréfalváról, Parajdról – vehettek részt, csapatonként két tanulóval. A nyertesek részt vehetnek az anyanyelvi táborban, melyet júliusban rendez a Viharsarok Egyesület, ugyancsak Székelymuzsnán. Székelymuzsna színjátszó köre Weöres Sándor Csalóka Péter című vígjátékával kedveskedett a versenyzőknek. /Barabás Blanka: Jeleskedtek a máréfalvi diákok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 26./

2006. június 21.

Közel negyven gyerek vett részt Székelyudvarhelyen a Művelődési Ház által szervezett – társszervezésben a Kuckó és az Udvarhelyszék Kulturális Egyesülettel – Vakációs kézműves foglalkozás elnevezésű egyhetes rendezvényen. /Barabás Blanka: Fő, hogy dolgozzanak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 21./

2006. augusztus 3.

Értékmentő szándékkal – Orbán Balázs szemével címen – Lövéte községbe több fotós érkezett, hogy dokumentálja a települést, az ott élő embereket, foglalkozásaikat, hagyományaikat. A fotográfiák egy részéből kiállítás készül, melyeket augusztus 5-én, a III. Lövétei Falunapok keretében a Népházban mutatnak be. A fotótábort az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület a lövétei polgármesteri hivatallal közösen szervezi. Szőcs Endre, az egyesület elnöke közölte, pályázaton nyertek támogatást a megyei tanácstól. /Barabás Blanka: Lövéte fotópapíron dokumentálva. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 3./

2006. augusztus 16.

Máréfalván, a székely kapuiról híres településen kerül sor immár a negyedik csodára, a Kőliknál lezajló hit- és bátorságtételre. A Máréfalvi Miraculumot nemcsak környékbeliek, de évente anyaországiak is szívesen megnézik. A hely misztériuma és a passiójátékhoz fogható produkció áldást teremnek, amely biztonságot nyújt, táplál és védelmünkre szolgál, véli Tömöry Péter, a zenés-táncos színházi előadás eszmei szerzője. Az Artera Alapítvány hagyományt őrző, a táj és embere lelkületét bemutató, közösségépítő előadást hoz létre Máréfalvi Miraculum címmel. Az előadás célja a faluközösség megerősítése a helyi népművészeti hagyományok felkutatásával, újraélesztésével és ápolásával. A Máréfalvi Miraculum rendezője Tömöry Péter és Szabó K. István, koreográfus Lőrincz József. /Barabás Blanka: Ahol megtörténik a csoda. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 16./

2006. november 6.

Soha nem felejtjük el az 50 esztendeje vérbe fojtott forradalmunkat, 1956–2006 – ez a mondat állt a meghívón, plakáton, mely Székelyudvarhelyen a Művelődési Ház szomszédságában felállított kopjafa november 4-i avatására hívott. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében – az emlékoszlop a platform érdeme – Katona Ádám tartott emlékező beszédet. Meghatottan ele­ve­nítette föl november 4-ét, a ma­gyar forradalom elfojtását, a sza­badságharcok győzelmeit, azután a megtorlást. Ezekre az ese­mé­nyekre, letartóztatottakra, áldo­za­tokra és mártírokra kell emlé­kezni. A kopjafán, melyet Pálffy Béla készített, a Pro patria pro libertate felirat látható. Rákerül még az oszlopra Erdély címere, illetve egy évszám: a székelyek első említésének dátuma – ezután kap egyházi áldást Ferencz Ervin atyától, aki maga is elítélt volt. A koszorúzásokat követően a Művelődési Házban megtartott emlékműsor keretében diákok sza­valatait hallhatták a jelenlévők. /Barabás Blanka: Minden erdélyi áldozat kopjafája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 6./

2006. november 8.

Jövőre, májusban Csíkszeredán egy vissza nem térő Munkácsy-kiállítás lesz látható, mely a New Yorkban élő Pákh Imre magángyűjteményének Munkácsy-kollekciójából való. A kiállítás egyedüli romániai helyszíne Csíkszereda lesz, a Csíki Székely Múzeum. Erdélyben járt Pákh Imre, a lap munkatársa beszélgetett vele. Pákh Imre Munkácson szü­le­tett, 1974-ben költözött Amerikába. Jelenleg neki van a világ leggazdagabb, magán­kéz­ben lévő Munkácsy-gyűj­teménye. Elmondta, hogy Mun­kácsy­ra nemcsak Budapesten, hanem vidéken is igény van. Budapest u­tán Debrecenbe vitték a kiállítást, rekordlátogatottságot ért el, majd Békéscsabára. Akkor javasolták, jó lenne, ha Erdélybe is eljutnának a képek. Pákh belee­gyezett. Munkácsy nemcsak a magya­rországiaké, hanem az összmagyarságé is, vallja a műgyűjtő. A Csíkszeredában májusban megnyíló kiállítás kiegészül a Magyar Nemzeti Galéria és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum anyagával, így látható lesz a híres Munkácsy-trilógia is, vagyis a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és az Ecce Homo című képek. /Barabás Blanka: Itt járt a Munkácsy-képek tulajdonosa. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 8./

2006. november 27.

Első alkalommal rendeztek kiállítással egybekötött nemzetközi népmű­vészeti konferenciát Máréfalván, melyen elismert néprajzosok, népművész mesterek, civil szervezetek vezetői, tu­risztikai vállalkozók vettek részt. Megelégedéssel és örömmel beszélt Lőrincz Zsuzsa, az Artera Alapítvány elnöke a konferenciáról. A konferencián a népművészeti ok­tatás, kép­zés, együttmű­kö­dés megva­ló­sí­tása volt a téma. A november 24-én megnyitott tárlaton az Artera Phare-programjának népművészeti felnőttképzésben részesülő alkotóinak, il­let­ve erdélyi népművészeknek, va­la­mint Békés megyei mes­te­rek­nek a munkái láthatók. /Barabás Blanka: Oktatás-képzés-együttműködés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 27./

2006. december 7.

Török Albert amatőr festő Székelyudvarhelyen jótékonysági kiállításra készül. Festményei bevételével támogatja Kallós Zoltánnak a szórványban élő gyerekek számára Válaszúton épülő iskoláját. Szeptemberben ugyancsak városában már volt hasonló célú kiállítása. /Barabás Blanka: Kiállítás segítő szándékkal. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 7./

2006. december 19.

Székelyudvarhelyen a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola zene tagozatos diákjainak és tanárainak karácsonyi hangversenyére zsúfolásig megtelt a Szent Miklós-plébániatemplom. Először az iskola kicsinyeinek kórusa lépett fel, majd a felső tagozatos kórus, az iskola tanári vegyeskara, végül pedig az egyesített ifjúsági és tanári kórus. /Barabás Blanka: Felemelő hangverseny volt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 19./

2006. december 21.

Kilenc éve táncolnak az iskolásokból álló Kékiringó tánccsoport tagjai Székelyudvarhelyen. Vezetőjük, Both Aranka elmondta, hogy 1997-ben választották a nevet, de maga a tánctanítás már korábban is létezett. Jelenleg aktívan ötven-hatvan gyermek táncol a csapatban. Nincs állandó helyük, már az összes iskolát végigjárták, mikor hova engedték be őket. /Barabás Blanka: Családi körben ünnepel a Kékiringó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 21./

2007. január 11.

Két egykori pallós diák hangversenyére gyűlt össze január 10-én székelyudvarhelyi zenekedvelő közönség a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola koncerttermében. Az est ünnepelt előadója ifj. Zerkula György volt, őt kísérte zongorán Filtner Tünde. Nem először adott hangversenyt itt a Svájcban tanuló – az elismert Stuller Gyula professzor tanítványa – ifj. Zerkula György. /Barabás Blanka: Szép repertoár, szép játék. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 11./

2007. január 25.

Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeum Képtárában erdélyi múzeumok igazgatói, illetve a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, dr. Cseri Miklós tanácskoztak arról, hogy a skanzent gazdagítandó Erdély tájegységeit képviselő portákat vásárolna a Szabadtéri Múzeum. A szomszédos megyék múzeumainak vezetői évente megtartják tanácskozásukat. A mostanin a Csíki Székely Múzeum igazgatója, Gyarmati Zsolt, a gyergyószentmiklósi múzeum igazgatója, Csergő Tibor, a marosvásárhelyi múzeumtól Soós Zoltán igazgató és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumtól Varga Mihály igazgató vettek rész, ezt bővítették a szentendreiekkel való találkozással. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum létrehozna egy erdélyi részt, falut, melyben Székelyföld és a történelmi értelemben vett Erdély néprajzi tájegységei szerepelnének. Tájegységenként egy-egy házat vásárolnának, azaz a terv szerint 18-at lehetne a szentendrei skanzenben látni. Ezzel Szentendrén a második határon túli magyarlakta területet mutatná be (felvidéki házak már vannak). /Barabás Blanka: Erdélyi portákat vásárolna a Szentendrei Szabadtéri Múzeum. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 25./

2007. március 13.

Március 20-tól Budapesten a Néprajzi Múzeumban a székelyudvarhelyi fényképész Kovátsok fotográfiáiból, valamint a százéves napfénytetős műteremről nyílik kiállítás. A huszadik század első évtizedében épült Székelyudvarhelyen, a Kossuth utcában az a napfényműterem, amelyben egykoron idős Kováts István, majd ifjabb Kováts István, napjainkban pedig Kováts Árpád és felesége fényképezi a betérőket. A helyi fotográfusok lokálpatrióta polgárok és alkalmi fotóriporterek is voltak, rengeteget fényképeztek a műterem falain kívül, írta Fogarasi Klára fotótörténész, a kiállítás rendezője. /Barabás Blanka: Udvarhelyi fényképész-dinasztia budapesti múzeumban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 13./

2007. március 20.

Petőfi Sándor forradalmi verséből, az Európa csendes, újra csendes címűből emeltek ki egy sort – Tekints reánk, tekints, szabadság –, és lett a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely közös produkciójának címe, melyet március 15-én láthatott a közönség. Az előadást Szabó Jenő színművész rendezte, a táncokat pedig Antal József állította össze. /Barabás Blanka: Ünnep, kicsit másként. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 20./

2007. április 2.

Székelyföld kulturális életét gazdagítja az idén megalakuló Székelyföldi Filharmónia, Szász Jenő polgármester bejelentette az új intézmény megalakítását Bodurian János, a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola igazgatója és fia, Bodurian Aram tanár, karmester ideiglenes vezetése alatt. Apa és fia tíz éve szorgalmazza ezt az ötletet. A Székelyföldi Filharmóniát töredékében eddig a Kárpát-medencei Ifjúsági Fesztiválzenekar pótolta, amit szintén a művészeti iskola tartott életben azáltal, hogy nyaranta megrendezte a zenetábort. A filharmóniát a régi terv szerint a két megye hozta volna létre, de ez csak terv maradt. Október elsején indulna az intézmény. Az utolsó negyedévtől Székelyudvarhely pótköltségvetése biztosítana akkora összeget, hogy létrejöjjön a társulat. Ez alatt további támogatókat kell szerezni, illetve pályázatokon kell indulni. /Barabás Blanka: Megalakul a Székelyföldi Filharmónia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 2./

2007. április 4.

Székelyudvarhelyen a könyvtárba járó, olvasni szerető gyermekek további ösztönzésére azt az ötletet találta ki a könyvtár vezetősége, valamint vezetője, Szabó Károly, hogy felkérik azokat a rendszeresen könyveket kölcsönző, olvasmányokat szerető gyermekeket, díszítsék fel a gyermekkönyv-részleget. A könyvtár és a Kuckó Egyesület közösen tervezte meg ezt az akciót, melyre április 4-én kerül sor a városi könyvtárban. Az ötletgazdák azt tervezik, hogy ezt a könyvtári foglalkozást havonta megismétlik. A városi könyvtárt ideiglenesen Szabó Károly igazgatja. /Barabás Blanka: Csalogató gyermekkönyvrészleg a városi könyvtárban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 4./

2007. április 12.

Székelyudvarhelyen megnyílt Kóbori László festőnek, az udvarhelyi Paletta 5 alkotócsoport alapító tagjának kiállítása. Eddig 27 egyéni és csoportos kiállítás áll háta mögött, akárcsak díjak, melyekkel munkáját illették. Kóbori László udvarhelyi születésű, munkái is ehhez a vidékhez, Székelyföldhöz kötődnek. A művésznél a tájfestészet lett meghatározóvá. /Barabás Blanka: Letisztultabbak, kifejezőbbek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 12./

2007. április 16.

Hétvégén Székelyudvarhelyen lezajlott a XIV. Országos Diákszínjátszó Fesztivál, melyet a Vitéz Lelkek Kulturális Egyesület és a Tamási Áron Gimnázium szervezett. Mintegy négyszáz diák fordult meg a helyszínen. Tizennyolc csapat mérte össze tehetségét, kettőt az anyaországból fogadtak. Az első díjat megosztva a kolozsvári Angyalkák és a székelyhídi Griffiti vitte el. /Barabás Blanka: ODIF: Akiknek sikerült. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 16./

2007. április 24.

Negyedévente jelentkezik a jövőben egy új ismeretterjesztő, társadalomtudományokkal, néprajzzal, néphagyománnyal foglalkozó folyóirat, az Örökségünk, melyet a Hargita megyei Hagyományőrzési Forrásközpont fog elindítani. A kiadvány udvarhelyszéki neves személyiségek megszólaltatását, néphagyományok őrzését, kiadatlan történelmi forrásokhoz való hozzáférését tűzte ki célul. A lap főszerkesztője, Kolumbán Zsuzsánna udvarhelyi történész közölte, az Örökségünk székelyföldi súlypontú, történelmi-néprajzi tematikájú lap lesz. A lapot szakemberek, történészek és néprajzosok írják. A Tárgyi örökségünk rovatban művészettörténeti ismertetők lesznek, a Históriában helyismeret, helytörténet, a Népi Kultúrában a székely néprajzról lehet olvasni, a Megkérdeztük című rovat udvarhelyszéki ismert személyiségekkel, jeles kutatókkal közöl interjút, a Forrásközelben történelmi dokumentumokat hoz, a Lábjegyzet pedig helyismereti munkák recenzióit tartalmazza, A kiadványt május 21-én mutatják be. /Barabás Blanka: Örökségünk: helyismeret, székely néprajz, néphagyomány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 24./

2007. május 8.

Székelyudvarhelyen tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Bárdos Lajos–Palló Imre „Éneklő Ifjúság” Kórusfesztivált. A nyitónapon május 4-én a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskolában zenetudományi előadásra került sor, Lászlóffy Árpád Kodály Zoltánról beszélt. Bemutatkoztak a népdal- és szólóénekesek. A gyermek- és ifjúsági kórusok hangversenyén tizennégy iskola dalosai mutatták be énektudásukat. A résztvevők emléklapot kaptak. Az emléklapokon ezt állt: „A magyar kóruskultúra székelyföldi nemes ébrentartásáért és színvonalas ápolásáért, támogatásáért”. A fesztivál utolsó napja évek óta az egyházzenei hangversenyé. /Barabás Blanka: Dalában él az ifjúság. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 8./

2007. május 14.

Szentegyházasfalun május 10–14-e között Filharmónia Napokat tartottak a Gyermekfilharmónia fennállásának 25. évforduló alkalmából. Vendéghangversenyekben, bálokban, vetélkedőkben, kirándulásban bővelkedtek ezek a napok, melynek során május 12-én új vendégházat, közösségi házat avattak a faluban, korhűen felújított, tornácos, gerendás házat, kerttel, csűrrel. /Barabás Blanka: Ünnepeltek Szentegyházán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 14./

2007. május 31.

A Csíki Játékszín művészei Székelyudvarhelyen vendégszerepelnek A zöld madárral. Az alapötletet a rendező, Budaházi Attila Italo Calvino történetéből merítette. A magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium Benedek Elek-ösztöndíjas gyerekszíndarabját maga a szerző állította színpadra. /Barabás Blanka: Hangos taps A zöld madárnak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 31./

2007. június 5.

Az elmúlt héten rendezték meg „Szejke” Néptánc- és Népzenefesztivált. A Műtermek, amatőr fényképészek és filmesek szerepe a népi örökség megmentésében című előadás után a Kováts fényképész-dinasztia több száz darabot számláló fotóanyagából láthattak kisfilmet az érdeklődők. A film dr. Fogarasi Klára, a budapesti Néprajzi Múzeum fotótörténésze kezdeményezésére készült. A néptáncegyüttesek fellépése sikeres volt. Magyarországi együtteseket is vártak, de azok anyaországi támogatás nélkül nem tudtak eljönni. /Barabás Blanka: A Szejke-fesztivál legkiválóbb pillanata. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./

2007. június 14.

Idén lesz 15 éve, hogy megalakult a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadó. A kiadó hű maradt céljához: a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos könyvek kiadását tartja elsődlegesnek. A Pro-Print Könyvkiadó 1992-ben jött létre, azóta igazgatója Burus Endre, aki az elmúlt évek legnagyobb eredményének azt tartja, hogy a kiadott 150–200 címen túl könyveik minősége is sokat javult, és elérte az anyaországiak színvonalát. Ők voltak Erdélyben az elsők, akik varrva és kötve készítették a könyveket, saját műhelyükben. A kiadó Múltunk-, Helyzet-, Krónika-, Lustra-könyvek sorozata mellett van a Magyar Kisebbség Könyvtára, a Térség Könyvek, az Ignácz Rózsa-életműsorozat, ezt akarják bővíteni egy néprajzi sorozattal és egy olcsó diákkönyvtár jellegű sorozattal. Általában 500–1000 példányban jelennek meg könyveik, de vannak olyan kiadványaik, melyekből 10. 000 felett adtak el, például a Csipike vagy az Erdélyi ízek. /Barabás Blanka: Tizenöt éve a könyvpiacon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-78




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998